1271-ben Dabrua, Dabron néven fordul elő. A hagyományai és adottságai folytán jellemzően mezőgazdasággal foglalkozó falu. Dobron falu a 13. században mint királynői birtok tűnik fel az oklevelekben. Már IV. Béla király felesége, Mária királyné is birtokolta. V. István király felesége, Erzsébet királyné 1271-ben Itemér fia Imrének és örököseinek adta Teskánd és Dobron falut összes tartozékaikkal: a szőlőkkel, erdőkkel, gyümölcsösökkel, malmokkal, rétekkel, halastavakkal, vadászó helyekkel együtt, a nevezett Itemér fia Imre kiváló hadi érdemeiért. Igen érdekes az oklevél, amely részletesen felsorolja ezeket az érdemeket. Itemér fia Imre, IV. Béla és Mária királyné udvarában szolgált zsenge ifjú korától (nyilván itt volt apród). Részvett az ország különböző hadjárataiban, különösen abban, amelyet Mária úrnő Szerbia királya ellen viselt, amelynek során bátor vitézként harcolva, két életveszélyes sebet kapott. Az egyiket egy lándzsaszúrás ejtette a jobb térde felett, a másikat egy nyílvessző a bal lábán. Ezután V. István udvarába került és vakmerő bátorsággal közvetítette a híreket V. István és fogságban lévő felesége Erzsébet között. V. István testvére Anna úrnő, az ország más hűtleneivel Patak várát megostromolva fogta el Erzsébetet és Turóc várába zárta. Eközben István király úr a “fekete hegyek alatt” (Feketehalomnál) csaknem fogolyként megbújva rejtőzködött. A mondott Imre, a tanácsadók titkos üzeneteit buzgón és veszélyeket is vállalva szállította és igyekezett fogságából kiszabadítani az ifjabb királyt és Erzsébet királynét. Mindez 1264 kora őszén történt, míg a szerbiai háború 1268-ban volt.
Itemér fia Imre a Nádasd nemzetséghez tartozott. Az e nemzetségből kivált Nádasdy Darabos család kiemelkedő tagja volt. Fáradhatatlan birtokszerző, aki igen sokat tett a család felemelkedéséért. A középkor végéig itt találjuk a Nádasdy Darabos család különböző tagjait, sokszor csak részbirtokosként a faluban.
1351-ben “Stephanus Darabos de Nádasdnak” a fiai, Lőrinc és Jakab osztoztak Dereske, Nádasd, Teskánd, Tóthfalu és Dobron helységekben. 1366-ban Marázi Darabos János fiai osztoztak meg a birtokokon, amelyek között szerepelt Teskánd-dal együtt Dobrony is. Ekkor említik Szent Miklós tiszteletére szentelt templomát is. 1381-ben a Nádasdiakkal együtt birtokosként szerepelnek Dobronyi János fiai. 1399-ben a Darabos lányok: Klára (Jári Bárán Miklósné), Erzsébet (özv. Kohári Gergelyné) nyugtatták Nádasdi István fia Jakabot, Dereskei Lőrinc fiait és Marázi Lőrinc fia Domokost, hogy kielégítették őket a hitbér és negyed jogaikat illetőleg uruk birtokaiból, amelyek között szerepeltek Dobrony és Teskánd is. A Dereskeiekkel – akik minden bizonnyal a Nádasdy rokonsághoz tartoztak – találkozunk itt 1421-ben, 1433-ban és 1455-ben is.
Darabos János fia Jakab Molnári Péter fia István leányát vette nőül, így találkozunk itt később a Molnári Püspök családdal. 1486-ban Nádasdy Darabos Jakab fia Gergely itteni birtoka felét visszaadta Molnári Püspöki Lászlónak.
1496-ban Marázi Mihály fia Imre dobronyi részét királyi engedéllyel Mernyai Ambrus deáknak adta, Marázi Bernát pedig Sárkány Ambrusnak adományozta birtokrészét 1509-ben. A Sárkány család már birtokos lehetett itt, mert 1518-ban Sárkány Ambrus, János és Ferenc testvéri szeretetből dobronyi részbirtokukat Mihály nevű unokatestvérüknek adták.
1529-ban Darabos Ferenc és János dobronyi és teskándi részeiket cserébe adták Darabos Tamásnak és Osvátnak.
tortterkep

A 16. században is a Nádasdy Darabos család és atyafisága, a Molnári Püspöki, valamint a Sárkány család volt a falu birtokosa. Sokszor egymás között cserélgették, adományozták részbirtokaikat.
1544-ben a Nádasdy Darabosok Dobron, Teskánd és Isabor falu fele részét elcserélték a Molnári Püspöki család egyéb Zala megyei birtokaival.
1550-ben Sárkány Benedek elzálogosította Dobron possessiot Ginyotfalvi Segéd Györgynek.
1552-ben a dicalis jegyzék 29 portát, 2 üres (deserta) és 2 új telket említ.
1566-ban a Dobroni Dabron család tagjai a Zala megyei Dobron possessiobeli egész birtokrészekre új adományt nyertek. 1598-ban Dobron faluban Darabos Jánosnak 8 portáját írták össze.12 Egy 1603-as adat szerint Darabos Gáspár azt vallotta, hogy teljes birtokrészeit Dobron, Teskánd, Bagód és Hagyáros falvakban 300 Ft-ért elzálogosította Törjeki (Toeryek) Gergelynek és örököseinek, az elhagyott dobroni halastóval együtt. Egy 1619-es adat szerint viszont Darabos Gáspár Teskánd, Bagód, és Hagyáros falvakban és Dobron, Csatár prédiumokban lévő részeit Törjéki Györgynek zálogosította el. Itt szerepel először prediumként Dobron.
tortkeresztDobronhegy fejlõdése az elmúlt 10 évben szinte töretlen: 1990 után kiépült a vízvezeték-rendszer és telefonhálózat, sikerült kibõvíteni a faluházat. A 2000-ik évben a földgázt is bevezették a faluba. A közeli jövõben megkezdõdhet a szennyvíz-hálózat kiépítése is, és ezzel teljessé válik Dobronhegy infrastruktúrája. A falu jövõjét alapvetően meghatározhatja, hogy adottságai révén mind népszerûbb azok körében, akik a falu és természet idillje után vágyakoznak; egyre nõ a betelepülők száma. Jelenleg a településen teleház is üzemel.